MINDSZENT ELŐTT

MINDSZENT ELŐTT

A kakas, keresztlécén,
fél szemét kinyitja,
fejjel oldalozva pislant
a tyúkra.
Tart még az éj,
nyakát igazítva elnyeli
fényt hirdető hang
gombócait.

Az árny a kertben,
kerül még egyet,
köpenye belsejét hímzi
lopott sugárral,
sárga csillagfonállal varrja el
későn megkezdett
álmaink.

Diófán,  maradék ágain
levél bólogat, csak magától,
a súly lehúzza.
Vén fától kapott
röpke létet készül
befejezni.

Se hang, se nesz,
a kőkereszt előtt
labdában krizantém
sejlik fehéren, s domboldalban,
az éren,
lassú csepp
indul hosszú útra
a tenger felé.

Balog Gábor
-csataloo-
2007.10.29