KÉK KŐ

KÉK KŐDARAB

Kék kő, azúrkék,
úgy kétkörömnyi,
alakra meg nem határozható,
Víz nem oldja,
próbáltam,
színét tűzben sem
változtatgató.
Egy reggel pottyant kezembe
fentről.

Varázskő, fényt,
álmokat magában rejtő,
ékkő, égi kő,
felhőmentes ég darabja,
mesekő, szerencsekő,
minden volt történetem
magába gyűjtő,
szilánknyi összetört jövő,
markomban védelmet kérő,
menekülő,
s, míg szorítom:
a magamban léleknek hitt
meghatározatlant ölelő
nagy távoli kékség.

Bizsu?

Balog Gábor
-csataloo-
2008.01.28.