2011. február 20., vasárnap













VENDÉGSÉG HELYETT

Elmentünk Csörögre,
s mert korán ébredő vagyok,
érkeztünk megbeszélt idő előtt.
A gázt se nyomtam,
az őszi fényeket pakoltam
szemhéjam mögé,
s fülemben kedves háttérzaj
volt minden semmiről
tartott csacsogásod
anyósülésről.
Becsengettünk. Odabenn
szentségeltek is rendesen,
hogy aludtak volna tovább.

Beugrottunk, hát, Vácra,
csak egy villanásra,
megálltunk templomterén.
Kicsit, eltűnődtünk:
vagy én, vagy mind a ketten,
mi az, mi megfog egy helyben,
mi raktározható történetekben,
ha vonzása elmúlt,
vagy nem volt soha?

Vácra menni mégse volt hiba.
Csendben utáltuk,
s nagy jól kitaláltuk,
hogy karcolhatunk
magunkba mégis
emléket

 szép őszi napról.

Balog Gábor

-csataloo-
2007.11.04.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése