2011. február 22., kedd

PINKAPANNI











ÁTUTAZÓK

Már megszokom,
hogy ezek semmit nem kívánnak,
csak látnak, megnéznek,
s mennek tovább,
null-közel lett a vonzás,
nem belőlem fakad,
megszűnt nagy család,
elmentek mindig fontosak,
a hozzám szokottat, meg
kivertem magam.
Terítékből asztalon
sok az egy is -
nem emlékeztet
sem szürke, sem neves napokra.

Mondhatnám gombháznak,
leszakadt jó néhány éve,
lehetne bumeráng, időről időre
visszajön,
bennem hagyott késeit
forgatja újra,
durva ráncaim simítja,
ha nyúlok felé, kezét visszahúzza,
mosollyal, életről tart
példabeszédeket.

Minek? Ha ez is csak
látogatóba jött?

Pinkapanni, Mari, Anni,
nincs több ingyenjegy mulatni,
a cirkusz bezár,
a bohóc hosszú álmot alszik.


Balog Gábor

-csataloo-
2007.07.30.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése