PAUSZPAPÍRON

PAUSZPAPÍRON


Ember tervez. Persze,
elképzel valami idétlenséget,
mondjuk hogy eljössz,
otthagyod összes, gonddal
kuporgatott kincsed, lomod
és ráülsz a szélre,
seprű láb közé,
aztán huss át folyón…..

Ember tervez. Magadban
fogod a mindenséget,
-tudjuk fogható-
behatárolható képletekkel,
és tengernyi nincsed is
benne foglalt,
enyém-tied-övére osztható,
marad a tévé, rádió,
de kedvenc székedet hozod…..

Ember tervez. Semmid
sem marad, csak boszorkaseprű,
rajta kismagad,
meg seregnyi új gond
transzparensként,
Walpurgis-éjben tested,
meglesettként,
Kakukkhegy felett,
másolva szalagokra.

Isten végez. Túl sok
terhet ad. Látom, maradsz,
jönnöd nincs idő,
vagy kitörnöd most,
s tán sosem lesz erő.
Mérlegelhetném terhedet,
de sok a bennem rekedt
saját ego.
Sehogyse’ jó.

Kályhát sem veszek télire.
Nem lesz,
kit melegítsen.
Megunsz.

Balog Gábor
-csataloo-
2008.07.30.