SIC TRANSIT

A kórházi ágyon kalandos, magasságokat és mélységeket megjárt élet töpörödött rohamgyorsasággal. Ilyen a rák. Tisztességes. Nem válogat szem, ocsú között. Csak jön. Hívatlanul, befarol mindennapjainkba, mert ráér.
A férfi maradéka, váz, némi bőrrel takartan, életét ragozta. Leélt egy életet, és most behívót kapott új seregbe.

SIC TRANSIT

Ágyát körbedongta
közvetlen rokonság,
három gyerek,
időnként unokák.
A fehérre mázolt
kórházi szekrényt
telerakták gyógyital - csodaszerrel.
Nem fogyott.

A búcsúzó,
hajnali vizit után
nővér után koslatott,
megkenve ötszáz forinttal,
valami kifutóval
négyszázforintos,
olcsó bort hozatott,
mert kellett megszokásból
egy centinyi hárslevelű,
őszben megfogant tavaszi illat
kétdeci balfi vízbe.
Kis karikát vágott
vizes kifliből
és legyűrte kínnal,
darabnyi sajttal.
Rá a korty.
Kín. Kín a nyelés,
az étel, az íze is!
Nem ad már enyhülést
semmi innen.

A három gyerek
– rég megmérettetésre kész
felnőtt életek –
topogtak, mit segítsenek,
s az elmenő,
elengedett
szerelmeire gondolt.
Szállt, szórt sziporkát
és a kórterem falát,
kincses új tapéta,
újrahúzta a nevetés.

Balog Gábor

-csataloo-

2008.03.30.