2011. február 22., kedd

FAÜLTETÉS














FAÜLTETÉS

Kezemben ásó,
előttem gödör,
Lazán kötött földben
homokká száradó por
állagát javítja majd
zsáknyi trágya,
keverve lösszel.
Talán nem hiába gürcölök.
Mellettem gyepen,
félszeg ijedten,
suhángnyi mandula,
már nem magonc,
tépett gyökérrel
új udvaronca lesz
kertem asszonyának.
Vízbe teszem,
agyaggal keverem
új háza méteres falát,
és elültetem.
Nahát, de helyremód áll itt,
madárlesen, diótól távol,
s a szomszéd, oltott mandulától
se messze.
Bevallom, érdekel,
kihajt-e újra, hévvel,
ha jön majd új tavasz.

Alattam szép a test.
Festett donnák összes íve
mind meztelen
kap értelmet kezemben,
s a bennem áradó lüktetés
csak döng, tolul odalenn.
A csípő is kereng,
s a fel-le szálló légörvényeken,
papírsárkányként ing, kereng
a szerelem.
Faültetés ez is.
Javából az.
Balog Gábor
-csataloo-
2008.07.23.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése