FÁRADT VÁNDOROMNAK
Itt az ősz,
És érzem, csomagolsz újra.
Költözöl, átöltözöl
más lakásba, dimenzióba tán,
valami melegebbe, jobba,
mert át kell vészelni telet,
és eddig csak költözés volt,
bárhogy is nézzük,
szerettük volna másképp
az életed.
Bőröndjeid rendben az ágyra,
és fogasod kedvenceit
szépen hajtogatva,
kicsiny kupacba, mind elrakod,
szétnézel üres szobába’,
kilépsz, s a kulcsot eldobod.
Nem visel meg,
és meg is visel
ez a költözés is:
kicsit vastagabb lesz
a heg a lelkeden.
Minden hibádat ismerem,
És elfogadni sem kedvem,
sem affinitásom nem volt,
se lesz.
Mégis,
két kézzel verje Istenem,
a rád követ vetni kívánót!
Balog Gábor
-csataloo-
2007.09.29.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése