MÁSODIK ÁLOM
Mély tóba dobtam követ.,
Kis kavics és súlya semmi.
Ahogy csobbant,
eltűnt a felszínen,
mögötte méteres lyuk maradt,
visszhangos, hideg kútfalak,
és zöld mohaként
ült rajtuk a csend.
Fenékre érve kövem
még egyet csobbant,
nekikoccant
kötélen leeresztett,
söröspalackba zárt
jó szellemeimnek.
Balog Gábor
-csataloo-
2007.12.12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése