ELSŐ LÁTOMÁS
A testtől fél centire csillogó burok,
megfoghatatlan.
Pazar csillogás,
szellemek fénye.
Kiapadhatatlan
forrása napjaidnak,
láttatás, mese,
álom ébren eladva,
titkok,
sugárzó fonalakba fonva,
s a szálak jól összefogva,
vastag, vakító maghéjként öveznek..
Glória, nem csak a fej körül.
Látlak álmaimban,
látlak dolgos mindennapjaimban,
Látlak ismerten, ismeretlen,
látlak arany szoborban,
világ fölé emelten,
látlak falként: nekikoppan a lelkem,
és kristályüvegben is,
bezárva, mint a szellem,
akinek módja és kedve sincs,
hogy üzenjen, él, van
és látható.
De csak bennem.
Balog Gábor
-csataloo-
2007.03.28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése