2023. július 30., vasárnap

 GYÓNÁS ÉS SZERELEM


Tegnap?

Igen tegnap volt,

hogy csukott szájakkal,

hangokat alig képezve

elbeszélgettünk összes,

százhuszonegy közös éveinkről,

te, meg én.

Gyónás volt?

Talán. Ki tudja?

Emlékezhetnénk mind a ketten,

test a testben, lélek lélekben,

hogy semmi emlékünk nem maradt,

ami nem közös,

csak a szemek egymásba fonódása

az a végtelen fonál,

ami egymáshoz kötött

immár erősen,

hisz létezett már minden,

születés, halál, elmúlás

és újrakezdés,

és karok önkétlen-tudatosan

fonták a békét.

A szótalan csendben csak két szempár,

a zöld és a kék beszélgetett.

A bent ragadt szavak

csak mormolták egyre-másra

a századokat, s talán emberségünket is

furcsa mesékbe rímelt verseinkkel,

s ott,

két pár szemben,

egymástól karnyújtásnyi térben,

zöldben és kékben,

semmi gyónás,

csak a szerelem világított.


Balog Gábor

-csataloo-

2023.07.31. 5:30




2023. július 28., péntek

LÉGSZOMJ


Érzem, ahogy kifogy.

Elfogy, elillan.

A tüdő sípolni sem tud utána.

A következő kortyot

várja, s a fej, kissé tompább

a szokottnál – szédeleg.

Ilyenkor mindegy,

honnan jön-nyomulna,

csak dőlne sok belém.

Nem baj, ha nem friss,

ha nem hegyből, fenyvesekből!

Virágos mezőillat se fontos!

Lehet benzingőzös, borgőzös,

füstös, csak legyen enyém!


Édes-éltető!

Belőled mostanság

mindig kevés van!

Drága-drága

levegő!

2023.07.28. 12:00 

2023. július 26., szerda

 

DIL(I)EMMA


Ha azt hinnéd,

nem fáj,

nem bosszant,

nem keserít el,

hogy az életem,

a mindenkori határok

már mind itt,

hurokban vannak nyakam körül,

ha belebonyolódnánk

a kicsinyes semmiségek

világába,

és spongyáért kiáltanánk,

te meg én is,

feltételezve,

hogy az vagy segít,

vagy épp elég,

tévednél!

A szarvashibáink,

szép, agancsosak,

már réges-rég elkövettük,

te ünőként rovod fel

sosem kinőtt szarvaid.

Tetézed naponta nem,

de láthatáskor

rám nem szándékkal aggatott

szerelem-szeretet- kötelességtudat

és emberség-szálaiddal.

Kilátástalanságomat.

Boldogság.

meg alanyi jogon

ki nem érdemelt visszatérés.

Mind te vagy!


Balog Gábor

-csataloo-

2023.07.25. 14:00





 

AZ ŐRÜLT


Vizslatom a meztelenséget.

sajátomat.

Tükörre szükség a semmi.

Fotel.

Fenn a fej, szemekkel látó,

lenn a has,

alatta csípő,

szűk. férfias.

Izmoktól fosztott lábak fölött a mellkas,

zárt doboz,

és mindenek mögött

a láthatatlan,

árnyék, amiből valóság sosem lehet.

Őrültség.

Látok bal- és jobb kezet,

májfolt-halmazok között

bőrmaradékot,

sebhelyeket,

szőrtől rég elvált

begyulladt tüszőket.


Csak tudom, de érzem is.

szemgödreimből

Mityka bácsi

bölcs józansága kinevet.

Közben?

Nyakamra két áldott kar simul.

A nőé!

Aki szeret!

Balog Gábor

-csataloo-

2023.07.25.15:33

2023. július 20., csütörtök

GYERMEKARCOD


Láttam egy gyermekarcot.

Fénykép.

Ezüstnitrátba ötvözött

összes eszménye

fajomnak.

Születés-élet-halálnak

új játékszabályokat oszt ki Mammon.

Istennek képzelve irtja önmagát,

s közben végez velünk.

A gyermekarc túléli majd

a pusztulást.

Éji égre száll,

s ott csillagmillárdok

kacsintanak össze:

Nézd, pont olyan,

mint édesanyja volt!


Balog Gábor

-csataloo-

2023.07.19. 1:52

 AZ ÉJSZAKÁBAN


Gyilkost nem ment fel

jótett a tett alól!

Az észrevétlen örök Káin

gidákat nevel kertjeink alján

és elvágja torkunk.

Áldozat vagyok, vagy te is,

velem,

a megbélyegző Idő

iszamlós oltárkövén.


Balog Gábor

-csataloo-

2023.07.19. 1:22

 SZÉP VAGY


A Hold sugára

önt ezüstbe testet.

A forró éjben lenge libbenés,

szellő suhanása ad

némi enyhülést.

Minden hang beájult a kábulatba,

s éjjeliszekrényeden,

poharad jégkockája is

együvé vált a csenddel.


Balog Gábor

-csataloo-

2023.07.19. 1:38


2023. július 15., szombat

 

Lehet,

maholnap

egy röpke pillanatra

elfelejtem,

milyen az ébredés.

Az első fény,

ha párkányon,

tetőablakon bekúszik,

fülembe

Madách mondatot szaval,

s én

majd legyintek arra is!

Kell két hét,

hogy ne lássak

embert,

s ehhez

tükreim

egyikét sem

kell letakarnom!


-patás-

2023.07.15. 19:45

 MELLÉBESZÉLÉSEK KERESZTJE


Igen, ismerem az Életet.

A kapcsolat, az ismeretség

vele kölcsönös.
Igen, rám köszön az utcán,

az utcasarkon

ha elbambulok, és elfelejtek

előre köszönni,

ahogy anyám tanította,

egykoron.

Igen.

A gondolkodásmódom

is sablonos.

Milliárdok megélt

tapasztalatából összegyúrt,

nem ráció

és nem is statisztika.

A búzamagot elvető paraszt

logikája,

hogy, ha vetett,

talán arat is egykor.


Szeretlek-szeretsz!

Törvény nekünk,

belém és beléd is égett!

Későn beérett örök tűz,

Gyehenna, kettős kereszt,

nem látomás.

Valami kiszáradt,

elveszett folyó partoldalából

időnként kibukkanó,

s eltűnő, bővizű Patak.


Megaláz, mikor kedvemért hazudsz!

Ne tedd!

Másnak, a csodás hármas Vé-be

tett befogadást,

ha elhallgatod,

rosszabbul gyilkolsz,

mint a valahol,

ember-szinteken talán,

megérhető

megalkuvással!


Balog Gábor

-csataloo-

2023.17.15. 6:36.


 NOSTRADAMUS, 2023


Úr .... esztendejében Nostradamus, a Látó, a huszonegyedik századról gondolkodott. Látta a kialakult, a felemelkedett és letűnt Birodalmakat az emberiség századaiból, látta Bábel színes összevisszaságát az égigérő toronnyal. Keservek és boldogságok képei vonultak szemei előtt, s vállára ráült a Mindenható.


Az emberiséget látta, az önpusztítás alanyát és tárgyát. Tömegek fölött kialakult háttérhatalmakat, porszemnyi és nagy népcsoportok államait. A gonoszságba és kapzsiságba beöltözött bábokat látta, és a bábok mögött a Mammont.

Szeme megtelt a világ könnyeivel. Sírt.


"És eljöve majd az Antikrisztus,

és pörsenésként ül

majd a világra"

- körmölte használt papírra -.

és nagy lovag lesz!

Vezére seregeknek.

Betilt majd dallamos nyelvet

és gondolkodást.

Könyvet is éget, mint elődje, sok,

és

seregeknek ad majd parancsot,

hogy haljanak érte."


Látta a kénkő lángra-lobbanását érezte bűzét. Hosszú sorokban sírta ki magából a búcsúztatót. Búcsúztatót, ami jövők nélkül temetett fikarcnyi, negyvenmilliós prédát, prédáját hatalmi játszadozásoknak.


" lángban és keservben jön majd

a megtisztulás.

és népek kelnek majd vándorútra.

Zöld ruhában tetszeleg ott a Sátán,

és Gábriel hatalmas angyalserege

áll majd kivont kardokkal,

felsőbb parancsot betartva, tétlenül.

Demens és pojáca mögött

vérben ússzanak egykor búzamezők."


Belefáradt a látomásaiba.

Tollát letette és elaludt örökre. Csak a lelke szállt. Felfelé, ahol az egykor fejjel lefelé keresztre feszített, nagy kulccsal kezében igazgatott egy másik világot. Létezőt.


Balog Gábor

-csataloo-

2023.07.15. 5:44

 DILEMMA


Mivel ébresszelek?

Laza, mellem a mellhez

ölelés ami nyerő?

Vagy bőséges?

Készített reggeli,

sonka meg sárgadinnye,

ha már bugyiban ébredsz,

mert öregségnek

és feledékenységnek

sincs határa?

Még nem döntöttem!

Ébredj!

Legyen szép napod!

-loogabid-

2023.o7.15. baharahha


2023. július 13., csütörtök

A DÉLINÉL


Ma jártam a virágboltodnál.

A nem tiédnél.

Láttalak, s láttam magam,

csicsás kis csokrokat kötni,

s hogy vitte a nép!

Ma láttam apró kis lakásban

ételt nekem kiosztó kezed,

s a testedet, a desszertet.

Ritka pillanat volt, bevallom,

De szép, nagy, barna szem,

s dallamos neved

gyakran eszembe jut!

A görcseidből én tanultam.

Maradsz kopó, fakuló világomban

a ráció!

Lány, a hatvanhetes, ócska villamosról,

reggel öt előtt, peronon.

Csokornyi friss zöldhajma februárban,

és értékes élet, ahogy tudom!


-loo-

2023.07.13. 13:54


 

2023. július 2., vasárnap

AJÁNDÉK


A Nővel még a délután közepén beszélt. Szusira várt, mikor felhívta valahol Budáról. A férjét fuvarozta a reptérre. Az fél évig megint a távolban lesz. A beszélgetés nem rögzített pontos érkezést, de a Púpos kikombinálta. Majdnem jól. Mindössze egy órácskát tévedett.

A Nő mára ajándékot ígért, s valóban azt hozott! Könnyű, nyári, tűzpiros egybe-ruhában, magassarkúban érkezett.

A Púposból ösztönszerűen kirobbant: „De nagyon gyönyörű vagy! De nagyon szép vagy, kedvesem!”

Majd kétéves találkozásaik alatt csak ruhában látta. A szerelemében, ami tetszett, s munkaruhában, ami nem annyira.

Tudom, a Józsi is mondta, mikor öltöztem, hogy csinos vagyok! Meg akartam mutatni neked, hogy nekem is van ruhám!”

A magyarázat érthető volt. Előző, közös napjukon háznézőben jártak vidéken, s a Nőnél nem volt csak munkaruha. Indulás-öltözködéskor derült ki, hogy a Púpos beépített szekrényben tartott ruhatárában nincs se egy szoknya, se egy farmer.

Miért? Így nem vagyok jó?”

Dehogynem!”


A képdobozban fények villóztak, valami film ment. A Nő a mélyhűtőből kivett egy fél doboz jégkrémet, azt kanalazgatta és mesélte napját. A Púpos hallgatott, figyelt, gyönyörködött. Vállán pedig ott ült az Élet. Vígjáték. Szomorújáték. A filmet nézte az is, s időnként harsányan felnevetett.

A filmnek kilenckor vége lett. A Nő szedelőzködött.

Úgy nem akarok menni, de muszáj!”

Várj!” - szólt a Púpos!

Hozzád öltözöm a kivonuláshoz!”

Pillanatok alatt vedlett át piros alsógatyába, s húzott fölébe tűzvörös pólót.

Mehetünk! Szeretlek! Az úton vigyázz!”

Holnap, vagy holnapután biztosan jövök!” -mondta a Nő és elpöfögött a besűrűsödő szürkületben.


A Púpos, ahogy átballagott a kerten arra a Józsira gondolt, aki kedvesét csinosnak találta öltözködéskor.

Az már vagy nyolc éve boldog ember! Láthatja minden nap!”

Aztán eszébe jutott a nyár, a forróság, a növekvő, egyre gyakoribb légszomj, az egyre váratlanabbul, ijesztően kihagyó szívverések, meg az, hogy boldog nem az aki a felvett szép ruhát látja.

Ajándékot az kap, aki előtt azt leveszik!

Ivott egy laza kávét, hogy jobban aludjon, s elalvás előtt még valami elégedettség futott át rajta, hogy milyen ropogós a friss ágynemű.


Balog Gábor

-csataloo-

2023.06.03.3:33