2011. február 22., kedd

KÖLTŐCSKÉKNEK














KÖLTŐCSKÉKNEK


Éteri kéne, mi?
Pipacsmező. Meg valami
suttogás szerelemről,
nyafogás: Nincs tele a bendőm!
Nem nyertem lottóötöst!
A gázt, a gőzt,
mi gyomrodban dübörgött
leereszteni,
rímekben nagyot szellenteni,
oszt irány a sajtó!
Tán megveszi, mert olcsó árura
mindig van vevő!

Kedves, versben elmélkedő!
Oly jó, hogy érzel,
tudod, ki vagy!
Felkelsz és táncot rop
körötted a nap!
Tudjuk, minden új virág
neked, meg kedvesednek
bont szirmot,
vesz színes ruhát,
s ha épp elhagyott férfi, nő,
bánatát csakis terád
ontja esőnek könnye
összes.
Fontold meg!
Anna sem attól lett örök,
hogy hozzáimádkozó
nyökörgött!
Hallgass reám!
Nem megy?
Nézd a köldököd
és próbálj csatolni hozzá
pár mondatot!
Ha hagyod, hogy
tanítson szállni képzelet,
az idő megőrzi majd
a versedet!
Igét,
magasztos-földhözragadt,
jelzőktől fosztott
szép panaszt.


Írd újra!
Sokszor!



Balog Gábor
-csataloo-
2008.04.16.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése