HIVATÁSOS

HIVATÁSOS?

Gyermekkorom
majd összes csínytevése párja,
képernyőmön megjelent.
Akaratlanul mondott hogyvagyot,
úgy, hogy feleltem,
jól és itt vagyok,
ez,
és megismersz?

Naná, hogy megismert!
Lehet ekkora arcot felejteni?
A folytatás szimpla,
majdnem kommersz:
én elmesélte… és ö is elmesélte….
Aztán hívtam újra játszani,
beugróst, beugratóst,
magunkat majmolót,
és királylány-királyfisat,
és jó volt vén fejjel
játszani bolondot újra,
nem parancsra….
Jó volt hallani, ahogy elbeszélünk
fogható magunk
összes burkát kerülve,
s korlátra ülve víz felett,
csak lógáztuk lábunk.

Szóba hoztam a verseim,
adtam belőle és furcsa fordulat,
a pajtás előkapott múltjából egyet,
hogy neki abból jutott,
társa volt évek során,
és hivatásos.
Verselő.
Ejnye, ostoba nő!
Mondtam volna,
ha lett volna merszem,
de mert szerettem
mért mondtam volna ezt?
Csak rákérdeztem: mi az,
a hivatásos?

Elgondolkozott, s aztán
válaszként valami frázist adott,
de eljön ígérte,
megnyírni vadhajtásaim.
Várom!
Balog Gábor
-csataloo-
2007.07.18.