MADÁR A DRÓTON 

 

Valami idétlen

gerle,

kis szürke test,

kecses,

hozzá meg

semmi ész a fejben,

félúton

valóság

meg a Hold között

ül dróton,

az alkonyt lesi,

csak ül,

dolgát sem teszi,

semmi „hol egy fűmag,

vagy valami más ehető”,

csak ül,

jól megfigyelhető,

ahogy nézi

a Holdat.

Kell, vagy nem,

eljön a holnap,

a gerle,

még majd felébred

bámulatból,

fél nyolckor,

vagy fél kilenckor

fészkére száll,

kirepült fiókát

- itt a nyár –

már nem talál,

párja sem jár már

fészekre hálni.

 

Gerle, balkáni,

terjeszkedő,

galambot, verebet

elüldöző,

de karcsú, mint az álom.

A páromat várom

ma este is,

mint dróton

Holdat bámuló

bolond madár,

de nem jön már többet.

 

Tudtad, hogy

balkáni gerlénk

költöző

madár?

 

BGJ.2008.06.10.