TÖREDÉK
Mikor szédítő vad rohanással
futsz ámokot egy lélekért,
mikor levegőhiánnyal érsz
a partra és a csónakosnak
lihegve magyarázod,
hogy úton van és jönni fog,
és fel ne vegye,
mert őt fojtod vízbe csónakostúl,
mikor könyörögsz a Hallgatagnak,
hogy fordítsa vissza,
és adjon a láb alá valami tévutat,
menjen bármerre, csak erre,
a part felé ne még,
mikor az összes birtokigét elereszted,
és azt mondod, inkább felejted
az egyes szám első személyt,
mert láttál már halált,
és azért is,
mert talán ezzel segíthetsz….
Akkor kár lenne
racionalitásokról beszélni.
Nagy keresztet raktak rád,
Éli, Jákob fia!
-csataloo-
BGJ.2008.12.22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése