ÉTERCSEND

Mondd Uram, hogy hitethetted

el velem,

hogy nem csak megszokott

játékaid játszod,

emelsz, elejtesz,

koppanok,

hogy felkeljek utána

magasztalni Téged,

a Mindenhatót?

Mondd Uram, nem perverz

ez a játék?

Erre érdemesít Benned-hitem,

eddig-megéltem?

Természetes.

Végigcsinálom ezt is,

kedved-törvényid szerint,

becsülettel.

Ellenedre sem szóban, sem gondolatban

nem teszek!

Jó és alázatos fiad leszek.

Templomod előtt,

keresztet vetek,

és bombázni kérésekkel,

ahogy eddig sem tettem,

nem foglak, Uram!

A földi ittlét, hiszed-nem,

bevégeztetett, s szabad

mert te adtad, az akarat is,

Uram!

Azért, ha hagyod, hogy befejezzem

az egyszerű,

nem első választalant,

a beszélgetésünk,

mondanám, Uram!

Ne játssz, sem

figyelmetlenséggel, sem

szunyókálásoddal embereiddel!

Nem lesz,

nem válik érdemedre, Fenség!

Az öröklét,

a végtelenség,

nyilvánuljon meg abban,

ha térden kérhetem,

hogy szeretteimre

- rám időd ne pazarold -

majd jobban figyelj!

Balog Gábor

2022-01-09