BELEK, KITAPOSVA

Léleknyomorban, hajléktalan,

szégyell visszanézni,

A múltját irtja,

jövője úgy se nincs.

Téblábol félrészegen

kapott pár forintból

kettő-négy kocsisor között

a Madárhegyen, az autópálya

forgatagában,

álmos kamionosig.

Utána?

Kiterítve hever, először be sem terítve.

Placcon.

Belsőségei kitüremkedőn,

az istenéhez már nem fohászkodón.

Ahogy a lélek elszállt belőle

a Stadion és Körút

között,

aszfalton,

tán látta még a Nőt.

Csöppnyit, nem is előkelőt,

csak álmai Nőjét egy pillanatra.

És tán, kerék alatt

búcsúzni is tudott.

Balog Gábor

-csataloo-

2022.01.03.