THÉSEUS

 

Falaim csigavonalban.

Középen én, az elveszett,

megtalált és otthagyott,

csigafalakkal körülfonott,

parányi zöld füvön

állok vigyázzban,

rólad ittmaradt glóriában.

Játszhatok mártírt,

majmot, füstillatot,

záport, napfényt, meg jégverést,

írhatok ódát,

vajákosoktól kérhetek

sebekre friss kötést,

bújtathatom, vagy mutathatom,

hogy itt a mártír, a majom,

a füstillat meg

mind a többi,

és menne vissza,

de labirintusa még szokatlan,

fonala sincs a kiúthoz.

Dél van. Nadír. És sötét.

 

Gyakorlom

minden életfunkcióm,

eszem, iszom.

Álmom téged kerülget.

És mint sülthöz,

tányérra-szélére kaprot,

a gondolathoz hozzáírom

naponta:  Szerettelek.

 

-csataloo-

BGJ.2009.01.20.