HARMADIK TÍPUSÚ TALÁLKOZÁS 

 

Harmadszor futunk össze idelenn.

Öröm. Boldog téboly határa,

az új találka csendje.

 

Kopott harmonika

szól pia(f) alá,

fest műdal-művirágot kocsmafalra,

magyarvirágból.

És pálinkát iszom,

ha nem jöhetsz!

Idétlen verset írtam-olvastam,

valami mellekről.

Kezembe képzeltem az eget.

Te voltál, ott, felettem,

elérhetőn, létra nélkül is.

 

A szélre ültem, veled repültem.

Kezem borzolta árva lány-hajad,

és röptében, mint a fecskék,

nagy barna, bogarat fogtam,

visszatérőt,

markomban megfogottan zenélőt,

arról, hogy szeretlek.

 

-csataloo-

BGJ.2008.12.14.