FÉRJES ASSZONY 

 

Hol vagytok, ti mindig kedvesek?

Lelkemre miért raktok követ?

Ennyi a megmaradt? Ez lenne

annyi évem bére?

Mivégre vagytok evilágon?

Nektek mindent szabad?

Életet én adtam minden kavicsnak,

mit zsebbe dugva hoztok,

hogy mint az ördögöt

fekete kő előtt,

bűnös asszonyt, megkövezzetek.

Nem vagyok árulótok,

vétkes sem vagyok,

csak eltettem polcaimra,

helyére a tegnapot és a mának élek.

Fontos szerep.

Itt megalkuvások sincsenek.

Kidobva minden megszokások,

mint kötélen,

lógok semmiben.

Ötvenegy kilóm lehúz.

Határeset vagyok, mérlegen.

Hagyjatok menni és visszajönni,

mert kettészakít

értetek választott, eddig élt,

holnap is értetek vállalt,

tükörben torzkép, de nekem még,

szép életem!

 

-csataloo-

BGJ.2008.12.18