OLYANKOR JÓ

A főveteknek még kell

másfél óra, a gáz

megint sziszeg alattuk,

én meg bekapok két deka altatót,

a kommerszből.

Utána eldőlök, mint a féldisznó.

(Van úgy, hogy teljes órát

is képes vagyok aludni).

Olyankor nem bánt semmi,

nincsenek álmaim senkiről,

s, ha mégis,

és végigpörög előttem az életem,

akkor,

olyankor az csupa virágos szép napok,

móka-kacagás,

mámor,

dunai fürdés,

siker sikerek hátán, meg örök ifjúság.

Kell azoknál jobb talán?

Olyankor nincs fikarcnyi várakozás,

meg vágyakozás senki-semmi után,

az elém löttyintett

moslékot nem zabálják föl a kutyák,

sem egy, se kettő sem falkában.

Többen szeretnek, mint utálnak,

s mi több, mi több, mi több....

Olyankor velem verselnek

álmomban példaképeim,

a nagyok és Gáspár elvtárs,

a tahó is Debrecenből.

Elmentek ülnek köröttem,

a fő helyen Anyám,

szép hosszú, Iluskás hajával,

és én egyhelyben,

állva-alva-halva,

egy csodás jövő része vagyok.

Már aznap.

Olyankor jó.

És jó az is, hogy

akárhogy is,

mindig a valóságomba

ébredek!

Balog Gábor

-csataloo-

2021.12.31. 8:14.