JELENTÉSEK KÖNYVE XXV.

Jelentem,

elszállt életről gondolkodom.

Magzatokról.

Ígéretekről.

Magukra hagyott

lelkekről, kik ma szellőként

vándorolnak, télidőn,

teraszomon.

Felelősségről. Reményről.

Döntésről, döntésképtelenségről.

Tétlenségről.

Tudatlanságról. Kényszerről.

Társas társhiányról.

Fullasztó, lápos,

lehúzó világról!

S köztük csendes vizekről,

duzzadó, szép hasadban.

Jelentem itt is:

Elfecséreltem!

Szeress!

Kóma-közelt már rég

messze kerülő lélek-kábulatban,

hiszem,

veled

újra elkezdeném,

valahol, egykori óvodámtól,

kislapátosan, homokozóban,

hinta, vagy ringlispílen forogva,

az életem!

Balog Gábor

-csataloo-

2022.12.10. 11:08