REFLEXIÓ
„Patak
A patak árad.
Az a dolga.
Kiáradtam. Ennyi.”
2022.12.29.
dépéi
PATAKOM
Áradsz, görgetsz magaddal
erős vizeddel!
Csiszolsz, köveknek ütsz,
letörsz belőlem,
elbújsz, nekifeszülsz,
pillanat-megállítást áhító,
változó magamnak!
Hagylak.
Csupán egy hegynek oldalából,
a kiválasztott vagyok.
Rohanok, mert sürgetsz.
Lényemmé lett
a pörgés, a forgás,
az éleslátás és szomjam vized után.
Leírni nem tudom,
csak nézem, érzem
az erdőt köröttünk.
Tudom azért viszel,
hogy kicsivel lejjebb
majd megpihenjek,
hasam-hátamra zöld mohát növesszek,
s adjak búvóhelyet
pisztrángjaidnak!
-Gábor_
2022.12.30. 5:12
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése