IGAZSÁGAIM 

Jó érzékkel nyúlok a sárba,

ha igazságokat keresek.

Olvasni tanultam,

nem is keveset vettem le

polcról, újságból, könyvből,

a jóból is jutott és maradt hely

műhelyszemétnek.

Nem ismertem ki szárnyalását

sem földhözragadtságát az észnek,

ha van bennem egyáltalán.

 

Igazságaim kétélűek,

hirdetik, mindent lehet,

bátran, kimondva megvitatni,

ellenségeskedésnek is parolát

adni ismerkedéskor

és hallgatni szóra

oly mindegy, hol,

reptéri váróba’, kocsmazugba',

vagy épp a szomszéd ágyában,

markolva asszonyát,

kap el egy fordulóra

Kasszandra kényszere.

 

Igazságaimmal arcom bekenve

bűzlök is, kérem!

Ez a rendje! Közben

körbeleng a rózsaillat,

kozmikus gömbvillám

jár hullahoppot,

lila kád kopott zománca pattog,

álmaim serblibe lógó kézként

aposztrofálja.

 

Ez az ára, hogy

önmagam maradjak.

Ha hagynak!

 -csataloo-

BGJ.2008.08.06.