CSILLAGNÉZŐ

 

Válasszunk csillagot?

De jó a játék, hogy tudom,

a szemüveged ma is

otthon feledted,

vagy tudtad csak zavarni fog,

s inkább levetted jóelőre,

elraktad táskád ezernyi

rejteke egyikébe.

A női lélek, azt mondják,

ilyen.

 

Most dorombolsz elégedetten,

ahogy a hátamon fekszem,

tudva, hogy bezsebeltem

az apró sikolyt,

igaz, vagy mímelt,

oly mindegy ilyenkor,

hát mért ne választanék

veled csillagot.

Ráérek és szép a nyári éj!

A könnyen felismerhető,

az nem kell,

a tudálékosoknak való

meg nem érdekel.

A csak neked sárgán sütőt

fel úgy sem ismerem,

a magamhozillőt,

meg el nem mesélem,

így hát gyerünk,

te vaksin, és fényérzékenyen,

gyerünk kedvesem,

válaszunk most az egyszer

valami helyzethezillőt,

pihentetőt.

 

Nekem van egy.

Hulló.

Tudva, hogy látni nem láthatod,

majd apró, messzi,

kis sárga pöttyről mesélek,

és kiválasztom, hogy közös.

Becsaplak, (pedig, és mert)

szeretlek.

Bgj.2007.07.17