TUDOD

ugye egyszerűbb, mint a pumpajáték,

a mindenek,

az ízek, a hangok, az

ölelések cseréje,

ugye egyszerűbb,

mint egy karácsony-este,

vagy várakozásaink a magunk,

magunk direkt nyakunkba varrt

új esztendőre,

ugye egyszerűbb?

Ritkán érzem magam

kavicsnak,

pedig megírtam anno,

az vagyok,

s egy ezerjófüves vajákos

azonnal észrevette,

mennyire igaz.

Kútba, mély kútba bedobva.

Tudod, nem érdekelnek a rímek,

a ritmus,

és szavak zenéje sem,

csak írom, nem kiírom magamból,

hogy valami efféle lehet a szerelem,

ha öregen,

és garantált elmenőben ezt találtam.

Hajnali három

még odébb van kicsit,

elmúlt ünnepek

élő fenyőjén fények, színesek,

hirdetnék, vagyok!

Nehezen élem a sánta gondolatot.

Belebicegek a meg sosem álló

időbe.

Gábor

2023.01.02. 2:47