ŐSZÖN A RÉTEN

Jer kedves, járjuk a rétet!

Ó, mi selymes a zöldje még!

Hajnali sétánk ősz elejében,

ott fenn, bizony, még kék az ég!
 

Gyere, csodáljunk együtt

maradék lomb alatt új avart,

erdő rejtekében a tisztást,

gránit-szürke felhőt, zivatart.
 

Tán mindig is ez a mi menedékünk!

A természet, vetkezés előtt.

Látomás percegő időnkben.

Átélt valóság a homlok mögött.
 

Lám, tudja az anyaföld is,

Tág, kökörcsines, zöld mező!

A szerelmet lopni jöttünk ide hozzá.

lassuló létben. Itt az idő!
 

Az irtáson kár lenne kerülni!

Kusza csalitban gyengédebb a fény.

Ideje élni! Múlhat a perc is,

lassulni nem fog vágy, remény!
 

Unni ölelést lehetetlen.

Sanda világnak itt helye nincs!

Ott! Látod, ott lesz az ágyunk!

Most bújj ide kedves, és hajolj fölém!

 

Balog Gábor

-csataloo-

2022.09.15. 12:08.