FALFIRKA

 

Mondd. Hogy rajzolhatnék

a képzeletbe, valami kereket?

Kerekesszék is lehetne

csak mókuskerék ne

abból már van elég.

 

Mondd, hogy rajzolhatnék valami házat?

Benne lakhatnánk te meg én!

És téged hogy rajzoljalak bele?

Milyen legyen külleme az alaknak,

ha jelleme nem megy át

semmi papíron?

Rajzoljak oltárt, rajta szüzet?

No és, glóriában, vagy kifeszítve?

Elég, ha fürdőkádból kilépve

fog meg a toll, ecset?

Milyen póz lenne a legjobb?

Lemeztelenítve sok ígéret?

Csak tényeket mutatni

hogy raktározható legyen odabenn?

Ébredéskor, vagy esteli imában

lehessen őket idézni?

És mondd melyiket?

 

Milyen legyen a hajad színe

ha szél játszik rajta, látsszon-e?

Tegyek-e kékjébe feketét?

Fessek-e szemedbe tábortüzet?

Mellette ketten ülnénk

és átbeszélnénk felette.

Kezed se fognám, lesném

gyöngyök születését, s ahogy lecsorognak.

Kései könnyek, és csak én festeném

neked tudni se kéne róluk.

Rajzoljak talán esernyőt?

Alatta egy, vagy két alak?

Pergő függöny mögött mi álljon?

Bánat, tompa üresség, vagy

pinkbe öltözötten a vörös harag?

Álljunk mezőn, villámra váró

két alvajáró? Vagy elég, ha

kimázolom az arcod fehérre?

-csataloo- 

 

BGJ.2006.10.23