REPÜLSZ 

Velem, barátom,

nem fogsz játszani!

Hozzám nem illő

koroddal, egy-egy

félmosollyal,

villantott combbal

kábítani -

elkésett kísérlet.

Tudod, volt oktatóm

és jól tanultam!

Trükkjeit, hogy elment,

kívülről fújtam

első álomból

orrbarúgva,

évekig rágva,

rímbegyúrva

minden űrt mögötte,

úgy, hogy itt, most,

repró hatástalan.

Szavakba öltött

vallomások,

naponta mások,

izgatók,

csak kendőzni jól,

a komor valót -

kiúttalanság ködét.

 

Szó hitele tettben érik.

Dallamát nem csak

szívekben mérik,

döntéseinkben ott az ész!

S hogy így,

most, merre mész?

Mindegy.

Majd áldalak

rólad álmodott

hosszú álmaimban.

 

Kispárnám

csücskén mosoly:

örül, helyetted,

újra rátaláltam.

Nem tudja:

Ő is röpülhet!

 

BGJ.2008.06.17.