VÁRAKOZÁS

A várakozás, ha testet ölt,

vagy párka, vagy furcsa angyal.

Csendben áll valami sarokban,

dallal nem kísért a léte.

Ha elmegy, érte könnyet,

imák szavát senki nem ejti,

A várakozó?

Vagy rossz emlékként őrzi,

vagy boldogan elfelejti.

2021.11.07.

Percek, napok, az idő egésze

mind Tiéd.

Ráhatásom nem lehet – értem.

Hogy élted éltet, Te is tudod,

s Tőled, belőled,

minden nekem jutottért,

visszhang csak egy van:

Bárhogy is koppan a ma,

fordul estében, éjben

fényre a várakozás,

mában is létező számtalan

holnapunk él!

Megérte.