HINTA-PALINTA
Megint a mérleghintán ülök vele.
Aztán a körbe-körbe hintán,
a haja külön életére figyelek,
meg a szélre.
Félresöpröm
elmúlt pár nap kényszerű hiányát,
Arany-patak leányát vetkőztetem,
öltöztetem.
Tengerzöld szemében lubickolok.
Játéknak hihetnéd Karácsony táján,
pedig több annál,
nagyon.
Ebben semmi múltnézés, ha visszanézek,
vagyon, szegénység,
mit se számít,
akarom s akarja ő is ott, szemben velem,
hogy tartson örökre.
Az én, és a mindenki istene
tenyere simogassa,
fürödjön ő is az én szememben,
mert szép a mezítelenség
és az élet.
Csak mese, hogy rövidebbek
lettek az éjszakák!
Balog Gábor
-csataloo-
2021.12.23. 5:54
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése