ÉDESANYÁMNAK

„Ahogy magába mesterkedett, éreztem, megszületek.”

Lajos Könyve. 2.27.1.

Köszönöm Anyám, hogy fájdalmaiddal kinyomtál ebbe a kegyetlen, mocsok világba, ami gyönyörű. Köszönöm, rég elporladt Anyám minden napom, amit adtál. A visszatérő, bennem élő tanácsaid, amikből bölcsességet oszthatok szerelmemnek, Ilusnak, s ő nevet rajtuk, mert okosabb mint a bölcsességeim.

Köszönöm Édesanyám a kis fácskát, amit tegnap kaptam tőle. A tortát, amit kisebbik, sosem láthatott unokád adott. A boglárkát virágban és a viruló primulákat az ablakaimban, az este ölelését szerelmesemmel, mélyen, hófehér fogakat megizzasztó mélységekig. A tenyérnyi kendőt, törülközőt, ami raktározza most hetvenkét évemet.

Köszönöm Édesanyám!

Elsőszülött fiad

Balog Gábor

-csataloo-

2022.02.28. 10:28