VÉGÁLLOMÁS FELÉ
Csodás egy út.
Vonaton.
A vonatablakon a Mura bámul be.
Kavicságyakon gyöngyözőn
pattogó vizével, határfolyó.
Csodás egy út, oda, meg vissza,
a mozdony koporsóján,
négyötven lóerő
felett fekszem alszom
hazafelé.
Egykoron ablakon is kinéztem
a tájat figyeltem,
raktároztam szűk koponya mögött,
hangyányi agyban.
Ma, a télutó előtt,
nyaralni készülődőn,
A mecseki, erdei avarban
látom magam,
pislogó, értetlenül,
csodavirágú
zöld-zöld hunyort.
Ideje megtérnem!
No nem leírt tanokhoz!
Csupán önmagamhoz.
Nyugtázva, bólintva szépre,
s minden, bárhonnan jött
igékre
Áment mondanom!
Balog Gábor
-csataloo-
2022.01.28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése