ŐSZÖN A RÉTEN

Jer kedves, járjuk a rétet!

Ó, mi selymes a zöldje még!

Hajnali sétánk ősz elejében,

ott fenn, bizony, még kék az ég!

Gyere, csodáljunk együtt

maradék lomb alatt új avart,

erdő rejtekében a tisztást,

gránit-szürke felhőt, zivatart.

Tán mindig is ez a mi menedékünk!

A természet, vetkezés előtt.

Látomás percegő időnkben.

Átélt valóság a homlok mögött.

Lám, tudja az anyaföld is,

Tág, kökörcsines zöld mező!

A szerelmet lopni jöttünk mi hozzá.

lassuló létben. Itt az idő!

Az irtáson kár lenne kerülni!

Kusza csalitban gyengédebb a fény.

Ideje élni! Múlhat a perc is,

Lassulni nem fog vágy, remény!

Unni ölelést lehetetlen.

Sanda világnak itt helye nincs!

Ott! Látod, ott lesz az ágyunk!

Most bújj ide kedves, hajolj fölém!

Balog Gábor

-csataloo-

2022.09.15. 12:08.