MOGYORÓ

Indult Zamárdiból.

Víz mellett ültette nő.

Kedvence lett, hozta magával

keresztút, kereszt urára.

Nevelte.

Idővel hozzám került.

Én nem szerettem.

Árnya rossz helyen, nyestem.

Termése apró, ehetetlen.

Kertem rendeztem tavalyi őszön.

A vállalkozó fejtől

térdközépig vágta,

kiszedte, ásta, vitte.

Élni fog, mondta, még sokat!

Rábólintottam: Úgy legyen!

Valahol messze, a Kokashegyen,

aszályban kiégett füvű kert

sarkában él.

Tavasszal barkái szélben lengtek.

Szép számmal fogott!

Most fél diónyi,

csonthéjba lelket bezáró

életet hozott.

Mogyorót!

Fentről az angyalok, s az ültetője

integetnek.

Balog Gábor

-csataloo-

2022.08.17. 6:56