SZÉNAPÁRNA

Szénaszagú volt az a párna….

Illatos füveket mind lekaszáltak.

Fáradtan mentek este haza.

Hetekig száradt fényben az álmom.

Forgatták, majd parasztpalotát,

boglyát, belőlük emelt a vella.

(A zápor időnként jól belocsolta.)

Nyár végén hazakerült.

Megtelt vele a padlás.

Bukfencet vettetünk bele,

titkolódzni is odabújtunk.

Intimitásokat súgott a fülbe.

(Szárazon maradt meg buja zöldnek.)

Nagyanyám azzal tömte a párnám.

A rét feküdt be szobámba vele,

és alattam is fészekadón

szorított gödröt magából

a száraz zsályalevél.

Szárnyas nagy álmaim

mind ott fogantak.

Téged is akkor

láttalak magamnak

fűből, lekaszáltból,

hogy leszel egyszer

az élettel teli párnám.

-csataloo-

BGJ. 2007.05.07.