MAG A SZIKLÁN

Nagyúr!

Tudom, őrködsz felettem

láthatatlanul!

Felfog az elme és

elnyomja pogány világ

kísérteteit a hit.

Hosszú út volt,

míg Hozzád,

nyíltan vállalva lenézést,

törékeny pallón,

évek szakadékán át

visszatértem.

Gyakran mosolygok is

az egészen!

Csokorba kötöm megannyi

tévedésem.

Számtalanszor elgondolkodom

egy példabeszéden.

Sziklára vetett magról.

Magamról

A beszéd igaz.

Lehet, hogy sziklára hullt az a mag,

de találhatott némi táptalajt,

földet is!

Balog Gábor

-csataloo-

2023.10.17. Bp. varázsfotelből 17:15