JELENTÉSEK KÖNYVE XXXIX

Jelentem,

minden cselekedeteim

szép rendbe szedtem,

gondolatvilágom tervekben

nagy jól elhelyeztem,

s helyükre raktam régi,

és új pótcselekvéseim.

Jelentem,

a következetességről

le nem mondtam,

s ha nagy-néha meghasonlottam,

azt nem önmagamban tettem!

Meghasonlani magamban

nem volt igény, se ok.

Jelentem,

a hiteim elrendezgettem,

maradtam, a réginél,

Ha a Nagyúr rábólintott,

azt észrevettem,

ha tetszést nem nyilvánított,

azt is megértettem.

Kerestem magamban hibát,

s mindig találtam.

Babérokra soha nem vágytam,

a csendben létezésben jártam

erre-arra, ha hagyták.

Jelentem,

a nőket mindig szerettem,

mindegy melyiknél mit,

kinél a békét, kinél a háborút

viseltem,

jártam poros, vagy csillagos

úton velük.

Jelentem,

nem leszek más ezután sem!

Élek ameddig megsegít az Isten,

s keresztbe szándékának,

se szóval, se tettel nem teszek!

Bejárom útjaim. Nem sok van,

Mind elviselhető.

Élek, gondolkodom,

és megrögzött korán ébredő

nem alszom bele

a vágyálmaimba nappal!

Jóban leszek a sorssal,

– s ez sem utolsó –

jóban önmagammal is!

Balog Gábor

-csataloo-

2023.10.17. Bp. 4:26