GYÓNÁS
Én mindent átaludtam.
A szerelmeim,
sorban állást munkaközvetítőnél,
bárányok bégetését vágás előtt,
a délelőttöt,
a délutánt,
születéseket, halált,
előrelátást és rövidlátás keservét,
a kergemarha-kórt,
és táncos kedvét
medvére kötött láncnak,
kobra imbolygását síp előtt,
fogatlan,
hitet, tévhitet, hogy elfogadhatatlan
álmatlan aludni,
jobb nem tudni, mint tudni,
téglát téglára rakni egyre-mást,
felköpni első emelet felé,
aláállni, várni a hatást.
Nagyalvó korom
komor keserve.
Elvesztettem a gondoskodást.
Önállósult a minden köröttem,
gerléim, fiaim kirepültek,
messze fölöttem szántanak eget,
magukkal vitték
szánón, sértetten, vagy kielégülten
egyetlen esszenciám,
hogy értük éltem,
miközben,
mint mondtam:
Átaludtam az életet.
Balog Gábor
-csataloo-
2021.08.17.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése