JANUÁRI ÉJ

Álomból épül a hajnal,

álomból a hó odakinn,

patyolat-tisztán,

és álom csupán a fagy,

a vasakarat, amivel

fogja a tél még a lelket.

Jól fűtött szobában

még megölelhet

az öregedést megállító

pillanat,

betakarhatja mellem a melled,

fény-aurát szőhet köréd

a kettőnkből

mint árapály, oda-vissza

mozgó szerelem.

Elfogy a Hold is és újrahízik.

Sziporkát ragyognak

csillagok,

Szemedben kinyílik az éjjel szóvirága,

a hangos,

nekem adott IGEN.

Igen, ez az, ami hiányzott,

amit most csomagolt díszbe a sors!

Épülj te álomból alkotott

Aurórám!

Kell, hogy szikrázó Napban is

magadhoz húzz,

ölelj, és fogd a kezem!

Balog Gábor

-csataloo-

2024. 01. 20 5:11