NÉVNAPRA, ÉJI ÉGRE

Névnapodon a poroszka, ott fönn,

veled, égben-királyfi!

Hátasnak már jó nem vagyok!

Szekeret húzok el még,

égi kátyúkból is!

Névtelen, elfelejtett,

az űrben elvesző, távcsövekkel sem látható

háttér maradok.

Jó a poroszka, lemaradva!

Patám nem kopik csillagporon!

Öreg, lóalakban

utánad baktató színvesztett,

kopottban az ember él.

Költő is talán.

Seregeddel rokon.

Nem zabon!

Nem naponta fényesre fürdetésen,

nem csillogón, csak úgy...

poroszka senkiként,

HIVŐN.

Vakon!

Balog Gábor

-csatalo-

2022.07.06.16.56