MOMENTÁN ÖSSZEFOGLALÓ

Már nem érdekel

a háború sem.

Önzésem mindent überel.

Apró fájdalmaimmal törődöm,

a lélek időnként elhagy,

zsigeri kérdésekre nem felel,

s ritka, hogy fordulni tudnék

tanácsért csendjébe burkolódzó

Istenemhez.

Valakim készülődik, bár nyíltan

jelét nem adja.

Bezárkózik burokba,

csendje a hazugság, maga.

Az „atya” valamit eltolt.

Nem tanította meg arra,

a szeretet nem üzlet!

Viszonosságot kikövetelni

nem lehet.

Másik a földet túrja.

Embert próbáló robot!

Szép, erős kezével

vet magot,

sivár terekben palántáz,

varázsol virágos májust,

holnapot.

Fáradtam jön, kér kávét,

mesél, mondja milyen volt a nap,

hol szökkent – tán korán-

az orgona virágba.

Nálam vacsora, ölelés várja.

Hatágú, védett,

díszhelyen tartott orchideája

negyvenhét virággal, bimbókkal.

Hangtalan.

Már nem érdekel

szomszédok testvérháborúja.

Tapasztalt pfizer mellékhatásokra

is csak legyintek.

Diplomás orvos-asszisztenssel,

kedves ismerőssel

futottam össze a Közértben.

Mondta: Felhőben gyógyszerem!

Én is,

hogy szeretem!

Megállapodtunk, hogy

hogy beszélgetéseinkben,

át az éteren,

nem mondom „hiányzol”!

Bekorlátozzuk magunk a visszhangos

mekegőre, hogy „szeretlek”!

Betartom!

Nem mondom, csak akkor,

amikor kicsusszan belőlem

minden alkalommal.

Az meg megbocsátható.

Már nem érdekel

a háború sem!

Pénztárcám búja sem,

ha boltba megy parizerért.

Az sem, hogy kandallóm sincs,

Nuku, alternatív fűtés!

Hasznos vetemény sem, inányi kertben,

csak virág, virág, virág!

Csak túlélés-esélyeim szélesednek!

Jó hamu,

s talán egy evilágból, parányként,

főemlősöknél többet látó,

ganajtúró-bogár leszek!

Balog Gábor

-csataloo-

2022.04.20. 16:43