ÉTERCSEND

Mondd Uram, hogy hitethetted

el velem,

hogy nem csak megszokott

játékaid játszod,

emelsz, elejtesz,

koppanok,

hogy felkeljek utána

magasztalni Téged,

a Mindenhatót?

Mondd Uram, nem perverz

ez a játék?

Erre érdemesít Benned-hitem,

eddig-megéltem?

Természetes.

Végigcsinálom ezt is,

kedved-törvényid szerint,

becsülettel.

Ellenedre sem szóban, sem gondolatban

nem teszek!

Jó és alázatos fiad leszek.

Templomod előtt,

ahogy illik, keresztet vetek,

és bombázni kérésekkel,

ahogy eddig sem tettem,

nem foglak, Uram.

A földi ittlét, hiszed-nem

bevégeztetett, s szabad

mert te adtad, az akarat is,

Uram!

Azért, ha hagyod, hogy befejezzem

az egyszerű,

nem első választalant,

a beszélgetésünk,

mondanám, Uram!

Ne játssz, sem

figyelmetlenséggel, sem

szunyókálásoddal embereiddel!

Nem lesz,

nem válik érdemedre, Fenség!

Az öröklét,

a végtelenség,

nyilvánuljon meg abban,

ha térden kérhetem,

hogy szeretteimre majd jobban

figyelj!

Balog Gábor

2022-01-09