KÉZFOGÓ

Menjünk, mondta, és mint anyám,

kézen fogott.

Mögöttünk maradt a minden.

A falu, a folyó, a gát

a bádog Krisztusával,

az ősz virágai és az avar.

Ott maradt a kút, káváján

kaviccsal, és az alkony.

Flakon Zauberton vörössel,

három hónapra vérnyomás-gyógyszer,

meg az emberek.

Család, rokon, kedves.

Lassan esteledett.

Harangszóra, mint varázsütésre

az eső telt cseppekben megeredt.

Áztam.

Ő, a rendfektetőt letette,

csuklyás köpenyét rám terítette.

Békédet megleled, mondta

halk szavával......

Balog Gábor

-csataloo-

2022.10.10. 20:21.