A KÉP

Ki az, ki képet rajzol a jégvirágra?

Sátán szolgája, vagy az Isten?

Talán a fagy? Lélek, didergő?

Esendő elme? Meleg szobában

énekelve Karácsony szent dalait?

Ki az, ki képet rajzol a jégvirágra?

Mondd! Mára elég a bántás,

az elfutás, csak leheletedből lett varázs

csipke-jégből?

Az egészből elég, vagy van kiút?

Lesz még tavasz, amibe

beleférünk, tán ketten is?

Jég hátán is megélünk, bármi lesz?

Ketten Mátyáskor jeget törünk,

sosem ablakot, hálószobánkét?

Mondd, ki rajzol eszünkhöz térítő

képet ferde ablakunkra?

Ki az, ki képet álmodik,

mindig rólad, veled?

2022.12.18.20:40

-eculeus-

-csatapaci-

-csataloo-

-loo-

A választ is tudom

ő az Isten, ki elválaszt,

s minket egybeköt,

külön megélt karácsonyaink

jászolos kisdede,

őt tudottan imádó messzi vándorok,

három királyok,

barmok lehelete,

Boldog anya, s távolból

a ránk vigyázó angyalok,

hogy ketten tudjuk,

„egyedül nem vagyok”

s nem is maradok

nélküled sosem.