SZERELEMSIRATÓ
Talán ott vesztetted el,
mikor először akartál
többet a meglevőnél,
pedig tudjuk, nincs abban bűn,
ha többet akar az ember
minden adottnál.
A világot is az mozgatja előre….
Talán ott,
ahol a kékharang
fürtös virágán lógázó percekkel
alkudtad volna többre
a menetrend szerint
elmúló tavasz fogyó idejét,
mert megijedtél,
hogy minden elmúlik,
pedig az a rendje…..
Talán az útelágazások
kusza pókhálói közt, az utat keresve
érezted, a fejed is belefájdul
az örökös eligazodásba,
és csak békére lenne szükség,
személyre szabottan,
halk, nem hivalkodón,
semmi rikító, és nulla szivárvány!
Csak szép,
fehér békére, mint a hó!
Aztán megijedtél,
hogy a hó hideg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése