ELSŐ ÉS UTOLSÓ

Mindössze annyi kellett,

hogy gyors egymásutánba'

ötször nyissanak felhő-vízcsapot az egek,

s reggelre gomolygó páraköd-sereg,

az idei első és utolsó

sűrű szövésű augusztusi fátyol

varázsol változó emlékképeket,

mától mindörökké a holnap múltjába

készülő tájra

nekem.

A zárszóra jött égi áldás

hajnalig kicsalta rejtekéből

az első kikericsem. Ma még nyári,

holnaptól hivatalosan is

bimbó-fehérből lilába váltva őszi lesz.

Szép, megterebélyesedett leandereim

már földbe ültetve várják jövőjük,

s apró kerti kis tavamban

tavi-legényrózsát tart életben még

a tegnap hullt eső.

Bőrre redőket rajzoló nyártól búcsúzom.

Még összeszámolom szép napok számát,

keveslem kicsit, majd legyintek,

s megköszönöm ami jutott...

Holnaptól új őszben várhatom

lesz-nem lesz tavaszom szép leányát,

hogy jöjjön, öleljem.

Balog Gábor

-csataloo-

2025.08.31