AZ ARATÓCSILLAG ALATT

Furcsák ezek a csillagok.

Választasz egyet, hogy biz'isten ez aztán mindörökre,

állócsillagod és vezérlőd is marad,

de folyton mozog, s lám,

mindössze egy villanás, egy perc, negyed óra,

s indul másfelé,

sasszézni jól megírt koreográfiában.

Este felvillan, betölt félnél több éjszakát.

Hajnalban el is megy,

hogy másnap este visszajöjjön.

Furcsák ezek a csillagok!

Legfényesebbek a párosak!

Itt, lenn, szemekben születnek.

Többnyire ágyban, de lehet mezőben,

az Aratócsillag alatt,

Deméter termékenységét dicsérő,

varázsokat nagy-jól megidéző

nyár-ünnepen.

Változik minden.

A vízhordóleányt ne keresd,

már rég eltemették.

Kaszás nem vág már rendet,

kévét nem kötnek marokkal asszonyok.

Eltűnt a megrakott szekér,

a vontató ökrök, és a gép is, amit etetni kell.

Csak a szerelem maradt meg

változatlan, csillagszületést késztető

ős erővel,

és te, kedvesem!

Balog Gábor

-csataloo-

2025.08.14