KUTYA ÉS KÖLTÉSZET

Rég nem látott vendég érkezett

az új év első éjszakáján.

Kicsi sárga kutyámat idézem,

ahogy apró lábaival írja köreit

a fehérségben.

Rég volt fodrásznál,

Karácsony-újév előtt

állandó vendége volt Gabi-néninek,

kapott fiús csokornyakkendőt

és nagyon büszke volt magára.

Fürdetni sem fürdetem már,

így aztán sárga.

Persze, csak ilyenkor, a friss hóban

és csak most egyetlen egyszer,

mert ez az első nem látott hava.

És majd kitavaszodik,

mert én majd megengedem,

hogy megegye a telet.

Az ablaküvegről pazar jégvirágcsokrot

szedek a Kedvesemnek.

Mire vázába tenném

mind elolvad, és tenyeremben csak

az új év születésének villódzó fényekben,

hangkavalkádban világra tapsolt

első könnyei maradnak.

És a kertben, a hóban

az elmaradt fürdetések után

a kicsit sárgás szellemkutya

apró lábnyomai, ahogy kutyabetűkkel

gyakorolja a költészetét.

Balog Gábor

-csataloo-

2026. 01. 01