KOVÁSZ – TÉLELŐM ASSZONYA

Szépséged a mulandóság kerüli.

Tisztaságod varázsolja arcomra

fürdőszobám szappana.

Történeteid, mind átlátszó tüllruha,

meghökkenésig egybecsengenek

minddel ami az enyém is.

Szeretem bátorságodat,

szemellenzőid és a hited,

ahogy felemelt, büszke fővel

jössz velem sétára közeli mezőbe,

lesni az elmúlást,

várni a törvényszerűt,

az újjászületést.

Balog Gábor

-csataloo-

2024. 11. 19.

P.S.:

Elég is lenne, de kevés is egy egyszavas,

vagy egysoros kvázi dalbetét,

egy tükör, egy kikacsintás környező világra,

egy vödörnyi sivatag, hogy eljátsszam a struccot,

mert néha félek, hogy elveszi tőlem

az értelem a tisztánlátás nemes képességét.

És megnyugtató, hogy a közelben,

se vödör, se homok, és tükör sincs,

a félszeim is csak röpke fél-felhők,

s ha a szavak nem is egysorosban

megfogalmazottak, dallamuk téged dicsér.